Fekete�fonya Az �fonya szemet gy�ny�rk�dtet� cserje, ami a t�lgyes, b�kk�s erd�k jellegzetes n�v�nye, de a fenyvesek sz�l�n is tal�lkozhatunk vele. Az �fonya gy�m�lcse legink�bb lekv�r, sz�rp, bor �s lik�r form�j�ban ismert, de a vadh�s kedvel�i �zes�t�anygk�nt vagy k�retk�nt is fogyasztj�k. F� �rt�ke azonban gy�gy�t� hat�s� gy�m�lcs�ben tal�lhat�. Jelent�s A - vitamin tartalma a farkasvaks�g gy�gy�t�s�ra szolg�l� gy�gyszer alapanyaga. Ezenk�v�l gy�m�lcssavakat, cukrot, pektint, cseranyagokat, �s vitaminokat tartalmaz. A fekete �fonya sz�lhajt�, vizelethajt�, b�lhurutot megsz�ntet�, vese �s h�lyagb�ntalmak elleni hat�sos szer. Aj�nlhat� ezen k�v�l sz�v - �s �rrendszeri betegs�gek eset�n, �s cukorbaj elleni teakever�kek alkot�r�szek�nt. A term�s kiv�l� b�lhurut elleni h�zi szer. Magas a foszf�t �s csersavtartalma, rendk�v�l j� v�rtiszt�t� gy�m�lcs. A hasmen�st er�sen fogja, kolibacilus elleni hat�sa is ismert. A fekete�fonya level�b�l f�z�tt tea epe - �s h�lyagbetegs�gek orvoss�ga, vesetiszt�t� hat�s� is. Levele cukorbetegs�gre is aj�nlott, ak�r te�nak, ak�r nyersen elfogyasztva. Legut�bbi kutat�sok alapj�n a fekete�fonya fest�kanyagai �rt�kesebb elemekb�l �llnak, mint a gy�m�lcsh�s. A fekete�fonya k�k sz�n�t ad� fest�kanyagban tal�lhat� antocianinok bioakt�v tulajdons�g�ak, eg�szs�gmeg�rz� szerepet t�ltenek be. Az antocianinok antioxid�nsok, aminek v�d� szerepe van a r�k, a sz�v - �s �rrendszeri betegs�gekkel szemben, de a tud�sok m�g kutatj�k a Parkinson - �s Alzheimer- k�rra gyakorolt pozit�v hat�s�t is.