P�nikbetegs�g

1. Mi a p�nikbetegs�g?

A p�nikbetegs�g meglehet�sen gyakori �llapot, amely hirtelen (gyakran minden el�jel n�lk�l) kialakul� f�lelmi vagy szorong�sos epiz�dokkal j�r. A rohamok - melyeket p�nikrohamoknak nevez�nk - percekt�l �r�kig tartanak. Jelentkezhetnek ritk�n vagy gyakrabban. A rohamok oka vagy kiv�lt�ja nem pontosan ismert.
A p�nikrohamok gyakran j�rnak az al�bbi testi t�netekkel: reszket�s, sz�vdobog�s�rz�s vagy szapora sz�vm�k�d�s, izzad�s, mellkasi f�jdalom, l�gszomj, fullad�s�rz�s, h�nyinger, g�rcs�k, hasmen�s, sz�d�l�s, deperszonaliz�ci� (olyan �rz�s, mintha elszakadt volna saj�t test�t�l), k�zzsibbad�s, hidegr�z�s vagy h�hull�mok, fejf�j�s. A rohamot �t�l� egy�n az �nkontroll elveszt�s�t�l, meg�r�l�st�l f�lhet, vagy hal�lf�lelmet �lhet �t. Nagyon ritk�n jelentkezik egyszerre az �sszes fent eml�tett t�net, de legal�bb n�gy egyidej� fenn�ll�sa val�sz�n�s�ti a p�nikroham diagn�zis�t.
Gyakran m�r a t�netek kialakul�s�t�l val� szorong�s is kiv�lthatja a rosszull�tet. �gy agoraf�bia alakulhat ki. Agoraf�bi�r�l akkor besz�l�nk, ha az otthon vagy m�s biztons�gos hely elhagy�sa neh�zs�get jelent, mivel az egy�n f�l, hogy nyilv�nos helyen rosszul lesz, vagy a t�netek jelentkez�se eset�n nem tudja gyorsan elhagyni a helysz�nt.
Sok t�net, mely a p�nikroham alatt jelentkezik, ut�nozhatja sz�mos sz�v- t�d�- em�szt�szervi �s idegrendszeri betegs�g t�neteit. Ez a hasonl�s�g tov�bb fokozza a p�nikroham alatti szorong�st �s f�lelmet.

2. Betegs�g t�pusai!

- P�nik zavar agoraf�bi�val

- P�nik zavar agoraf�bia n�lk�l

- Agoraf�bia p�nik zavar n�lk�l

3. P�nikrohamok t�netei:

Intenz�v, s�lyos szorong�ssal j�r� rohamok, melyeknek l�tsz�lag nincs okuk.

A rohamok alatt legal�bb 4 az al�bbi t�netek k�z�l:

• Heves vagy szapora sz�vdobog�s, sz�vritmuszavar
• Mellkasi f�jdalom, nyom�s�rz�s vagy rossz k�z�rzet
• L�gszomj
• Fuldokl�s vagy torokgomb�c �rz�s
• Kifejezett izzad�s
• Bizonytalans�g�rz�s vagy sz�d�l�s
• H�nyinger vagy hasi probl�m�k
• Viszket�s vagy zsibbad�s a testben
• Hidegr�z�s vagy h�hull�mok
• Reszket�s vagy remeg�s
• Derealiz�ci� (a realit�s elveszt�s�nek �rz�se) vagy deperszonaliz�ci� (olyan �rz�s, mintha elv�lt, elszakadt volna saj�t test�t�l)

A rosszull�t alatt az egy�n szeretne elmenek�lni, megszabadulni a helyzett�l, olyan �rz�se van, hogy valami borzalmas fog t�rt�nni - meghal, sz�vinfarktust kap, megfullad, vagy elveszti �nkontrollj�t. Az egy�n f�l, hogy a rosszull�tek visszat�rhetnek. A f�lelem miatt elker�lhet bizonyos helyeket vagy helyzeteket, amelyek kiv�lthatt�k a rohamot.

4. Mi okozza a p�nikbetegs�get, az elme, a test, vagy mindkett�?

A test: A szorong�sos zavarok eset�ben adott egy genetikai s�r�l�kenys�g, a betegek egy r�sz�nek van szint�n p�nikbeteg, vagy egy�b �rzelmi zavarban, �gy depresszi�ban szenved� csal�dtagja. Az ikervizsg�latok meger�s�tett�k a betegs�g genetikai, �r�kl�tt eredet�t.


A p�nikbetegs�get biol�giai funkci�zavar is okozhatja, b�r a specifikus biol�giai markert m�g nem siker�lt azonos�tani. A betegs�g minden etnikumban el�fordul. A n�k k�tszer olyan val�sz�n�s�ggel betegednek meg, mint a f�rfiak, ennek oka nem ismert.

Az elme: Stresszes �letesem�nyek kiv�lthatnak p�nikbetegs�get. Vesztes�g�lm�ny vagy k�l�n�l�s kifejezetten hajlamos�t� t�nyez�k. Vannak kutat�k, aki a stresszes �letesem�nyeket egy termoszt�thoz hasonl�tj�k: vagyis, amikor a stressz cs�kkenti az ellen�ll�k�pess�get, az addig lappang� fizikai hajlam el�t�r �s kiv�ltja a rohamot.

Mindkett�: A fizikai �s a pszich�s okok egy�tt hatnak. B�r a t�netek hirtelen kezd�dhetnek, a beteg el�seg�theti kifejl�d�s�ket, ha elt�lozza a roham testi t�neteit. �gy p�ld�ul, ha egy p�nikbeteg szapora sz�vm�k�d�st �szlel k�v�z�s, sportol�s, vagy egy bizonyos gy�gyszer bev�tele ut�n, azt egy p�nikroham t�netek�nt �rt�kelheti, val�ban el�id�zve �gy a rohamot. M�sr�szt viszont a k�v�, a sport �s bizonyos gy�gyszerek t�nyleg kiv�lthatnak p�nikrohamokat. Az egyik legfrusztr�l�bb �lm�ny a beteg sz�m�ra, hogy sohasem tudja biztosan elk�l�n�teni a p�nikrohamok kiv�lt� t�nyez�it. Ez�rt j�, ha a ter�pia minden aspektusra - testi, pszich�s �s fiziol�giai - kiterjed.

5. Milyen gyakori a p�nikbetegs�g?

A p�nikbetegs�g nem azonos a mindennapos szorong�ssal! A n�pess�g 3.6%-a, t�bb mint 3 milli� amerikai feln�tt p�nikbeteg, vagy v�lik azz� �lete sor�n. A betegs�g leggyakrabban fiatal feln�ttkorban kezd�dik. �ltal�ban nem sz�nik meg mag�t�l.

6. Egy�b!

Bizonyos �telek vagy italok (k�v�, alkohol) kiv�lthatnak p�nikrohamokat. K�l�nb�z� helyzetek szint�n, de ezek elker�l�se (utaz�s, moziba j�r�s stb.) nem aj�nlott, mivel agoraf�bi�hoz vezethet.

A megel�z�s legjobb m�dja a hossz�t�v� (legal�bb 6-9 h�napos) gy�gyszeres kezel�s �s a pszichoter�pia.