Vil�gszerte a lakoss�g mintegy 20 sz�zal�ka szenved �lete sor�n valamilyen, kezel�sre szorul� lelki betegs�gben. A ment�lis betegs�gek legnagyobb csoportj�t a k�l�nf�le szenved�lybetegs�geket is magukban foglal� magatart�szavarok, m�g viszonylag kis r�sz�t az olyan s�lyos elmebajok alkotj�k, mint amilyen a szkizofr�nia (tudathasad�s), a paranoia �s a m�ni�s depresszi�. Ez ut�bbin�l sokkal nagyobb ar�nyban fordulnak el� a neur�zisnak is nevezett lelki betegs�gek, mint amilyenek p�ld�ul a k�l�nf�le f�bi�k. A lakoss�g mintegy 25 sz�zal�ka szenved �lete sor�n valamilyen szorong�sos �s hangulatzavarral j�r� betegs�g miatt.

A f�bi�k �s a szorong�sos zavarok a leggyakoribb ment�lis betegs�gek. Mivel ezek a lelki eredet� bajok rendk�v�l v�ltozatos testi t�neteket (f�rad�konys�g, alv�szavar, izomfesz�l�s, sz�vdobog�s) produk�lnak, gyakran csak akkor ismerik fel �ket, miut�n a beteget m�r sz�mos fizik�lis vizsg�latnak al�vetett�k, a t�neteket azonban semmilyen szervi elv�ltoz�sra nem tudt�k visszavezetni. Az agg�d�s mesterei A szorong�s fontos �lettani jelens�g, amely valamilyen vesz�lyre, kih�v�sra k�sz�ti fel a szervezetet. �m azok, akik szinte minden helyzetben, mindig �s mindenre v�szjelz�sekkel reag�lnak, m�r betegnek sz�m�tanak �s a pszichi�tria nyelv�n �ltal�nos szorong�sban szenvednek. Ha valaki folyton agg�dik valamin, probl�m�s helyzetekben, ideges, fesz�lt �llapotban sokszor �rzi �gy, hogy "gomb�c van a tork�ban", kisz�rad a sz�ja, h�nyinger, sz�d�l�s ker�lgeti vagy sz�vt�ji f�jdalmai vannak, esetleg s�r�n kell v�c�znie, �s mindezek a t�netek m�g ink�bb szorong�ssal, ak�r hal�lf�lelemmel t�ltik el �ket, a k�ros szorong�s t�neteit produk�lj�k. Az �ltal�nos szorong�s t�netei azonban m�g enn�l is v�ltozatosabbak, gyakori jelz�s a g�rcs�ss�g, a nyugtalans�g, az ingerl�kenys�g, a dekoncentr�lts�g is. A statisztik�k szerint �lete sor�n a n�pess�g mintegy �t sz�zal�ka szenved r�videbb-hosszabb ideig ilyen �llapott�l. P�nikban Az �ltal�nos szorong�ssal mutat szoros rokons�got az egyik legs�r�bben el�fordul� szorong�sos lelki baj, a p�nikbetegs�g. A hirtelen fell�p�, testi t�netekkel is j�r�, id�r�l id�re megism�tl�d� er�s szorong�s okozta rosszull�t od�ig fajulhat, hogy a beteg m�r ki sem mer l�pni otthon�b�l. A p�nikroham ugyanis a l�gszomjt�l az izzad�son �s a heves sz�vdobog�son �t a h�nyingerig, s�t a hal�lf�lelemig sz�mos igen kellemetlen t�netet okozhat. Felm�r�sek szerint az emberek mintegy 20-30 sz�zal�ka legal�bb egyszer "bep�nikol". P�nikbetegs�gr�l azonban csak akkor besz�l�nk, ha ezek a rohamok ism�tl�dnek, �s emiatt �lland� szorong�s, f�lelem, aggodalom alakul ki. A retteg�s foka, a f�bia Nem sz�m�t betegs�gnek az sem, ha �let�nk sor�n id�nk�nt agg�dunk, f�l�nk, szorongunk valamit�l. �m ha ez a f�lelmi �llapot egyetlen j�l k�r�l�rhat� helyzethez vagy t�rgyhoz k�t�dik, �s nyilv�nval�an elt�lzott, akkor m�r f�bi�r�l van sz�. Ilyenkor m�r az adott helyzetnek vagy t�rgynak m�g a gondolata is heves szorong�st v�lt ki. F�bi�t rendk�v�l sok dolog k�pes el�id�zni. Lehet ez �llatokt�l - p�ld�ul p�kokt�l, rovarokt�l, kuty�t�l - val� retteg�s, bez�rts�g-, t�r- vagy v�ziszony, de nagyon gyakori, hogy valaki bizonyos helyekt�l iszonyodik, p�ld�ul er�s szorong�s fogja el, ha liftbe kell sz�llnia, h�don vagy alag�ton �tkelnie. Az ilyen jelleg� f�bi�k sokkal gyakoribbak n�kn�l, mint f�rfiakn�l, �s �ltal�ban m�r gyermek- vagy fiatal feln�ttkorban jelentkeznek. A leggyakoribbnak sz�m�t� iszony, a szoci�lis f�bi�ra ez ut�bbi szint�n igaz, viszont n�kn�l �s f�rfiakn�l nagyj�b�l egyforma ar�nyban fordul el�. Legink�bb a f�l�nk, g�tl�sos, visszah�z�d� emberekre jellemz�, l�nyege ugyanis, hogy az ebben szenved� t�ls�gosan f�l az emberekkel val� tal�lkoz�st�l, az esetleges megsz�gyen�l�st�l, kritik�t�l, b�rmilyen el�re elk�pzelt k�nos helyzett�l. F�bi�kt�l �s p�nikt�l f�ggetlen�l is lehet persze szorongani. Olyannyira, hogy az ugyancsak betegs�gnek sz�m�t. Korunk egyik legelterjedtebb lelki betegs�ge a depresszi�. E nagyon gyakran �ngyilkoss�ghoz vezet� k�r - az �let�kkel �nkez�kkel v�get vet�k 60-65 sz�zal�ka depresszi�s �llapotban k�veti el tett�t - t�bbnyire biol�giai, genetikai hajlamra vezethet� vissza, de sz�mos k�ls� t�nyez� is el�seg�theti kialakul�s�t. �gy p�ld�ul a terhess�g vagy a klimax, egy hal�leset vagy ak�r csak a "s�t�t �vszak", a t�l. Az adatok szerint az emberek 20 sz�zal�ka �let�ben egyszer megbetegszik a depresszi� valamely form�j�ban, �s mindig a lakoss�g k�r�lbel�l �t sz�zal�ka emiatt orvosi kezel�sre is szorul. Magyarorsz�gon minden hetedik ember depresszi�s. A depresszi�s emberre legink�bb az �r�mtelens�g, az �rdekl�d�s elveszt�se, az alacsony vagy a t�lzott alv�sig�ny, a gyakori hangulatv�ltoz�s, a kimer�lts�g, esetleg a hal�lv�gy jellemz�. A betegs�g sokszor egy�tt jelentkezik olyan m�s pszich�s k�rk�pekkel, mint amilyenek a szorong�sos t�netek, a szoci�lis f�bia vagy a p�nikbetegs�gek. A depresszi�nak t�bb fokozata ismert, amelynek legs�lyosabb v�ltozata a teljes munkak�ptelens�g, a k�lvil�g ir�nti �rdekl�d�s teljes elveszt�se, az �ngyilkoss�gig fajul� hal�lv�gy. B�rmilyen lelki betegs�g is gy�tri az embert, ha siker�l felismerni, hogy lelki �s nem testi bajr�l vagy "hisztir�l", rossz szok�sr�l vagy csup�n rosszkedvr�l van sz�, ma m�r nincs olyan ment�lis betegs�g, amelyet ne lehetne kezelni. A k�l�nf�le hagyom�nyos vagy �jszer� pszichoter�pi�k �s az egyre korszer�bb gy�gyszerek a lelki bajokra is gy�gy�rt k�n�lnak.