
Hogyan lssuk az Aurt: az az aurikus lts kifejlesztse
Az Aura ltshoz szksg van >a szemeink rzkenysgnek nvelsre S >az rzkelt rezgstartomny kiterjesztsre a lthat fny mg.
A fentieket elrhetjk >a periferikus ltsunk hasznlatval s fejlesztsvel >az expozci fokozsval >s azzal, ha erõstjk a ltsrzkels feldolgozst az agyban - nvelve a kapcsolatot a bal s a jobb agyflteke kztt.
Periferikus lts
Mirt is kne hasznlnunk a periferikus ltsunkat? A retinnk (a szem fkuszskja, ami a fnyrzkeny sejteket tartalmazza) kevsb srlt ott, mint a kzpsõ rszen. A retina kzpsõ rsze folyamatosan hasznlatban van, s az vek sorn halmozottan krosodik a tlzott s/vagy mestersges megvilgtstl (TV, szmtgp, mestersges fny stb.) Ezenkvl a kzponti ltmezõt arra tantottuk az vek sorn, hogy csak bizonyos mdokon lsson.
Vedd figyelembe, hogy a fiatal gyerekek sokkal knnyebben ltjk az Aurkat, mert a kzpsõ ltmezejk mg nem srlt meg. Aztn amikor iskolba mennek, megmondjk nekik, hogyan hasznljk ltsukat egy bizonyos mdon, s fokozatosan elvesztik a termszetes aurikus ltsukat.
Az expozci nvelse
Amikor egy stt belltsrl szeretnnk fnykpet kszteni, nvelnnk kell a film expozcijnak idejt. A szemnk szemszgbõl nzve ezt gy rhetjk el, ha pontosan EGY pontra koncentrlunk hoszabb deig (30-60 msodpercig).
Amikor szemeink mozognak vagy a kp mozog a szemnk elõtt, ltszervnk tlagolja a kpeket. (msodpercenknt 25 kpkockt a TV-ben egy grdlkeny mozgsnak ltunk) Amikor egy pontra koncentrlunk, nveljk az rzkenysgnket, mert tlagoljuk a bejvõ fnyt, fokozva annak hatst.
A fnyrzkeny sejtjeink (Piros, Zld s Kk) rezgsrzkelõknt mûkdnek akrcsak 3 rdivevõ kszlk, amit 3 klnbzõ sznre hangoltak. Amikor egy nagy kilengsû rezgst szeretnl ltrehozni, mondjuk egy hinta esetben, megteheted nagyon gyenge de folyamatos erõt hasznlva a meghajtsra. Azzal, ha szemeiddel egy pontra koncentrlsz nagyon hasonl hatst rsz el: minimlis ingerlssel kpes vagy fokozatosan nagyobb rezgsbe hozni a fnyrzkelõ receptorokat, s ez az agyban vizulis rzkelst idz elõ. |