Ép ésszel, ép lélekkel

A kamasz és a kamaszkor válságai

Jó hír: a kamaszkor ép ésszel és ép lélekkel is túlélhető!

A legtöbb szülő szorongással vegyes kíváncsiságot érez, amikor rádöbben, hogy gyermeke életébe is beköszöntött a klasszikusan nehéz időszak: a kamaszkor, megjelennek a kamaszkor problémái. Mire egy gyermek serdülővé válik, a szülei már szereztek némi tapasztalatot a környezetükben élő, kamasz gyermeket nevelő családok konfliktusaiból. A látottak alapján rendszerint nem repesnek az örömtől, amikor a gyermekük kamaszodni kezd. Sok gyermek gond és különösebb bajok nélkül felnőtté érik, némelyik családban viszont meglehetősen nagy viharokat kavarnak a kamaszévek, a kamaszkori problémák. Mindannyiunk számára nagy kihívás a serdülőkor.

Átmenet és problémák a gyermekkor és a serdülőkor határán

A gyermek rendszerint egész addigi életében soha nem okoz annyi fejfájást szüleinek, mint kamaszkorában. Ennek az az oka, hogy a kamaszkor problémái nagyobb horderejűek, mint a gyermekkori gondok. Tétjük is nagyobb, nem beszélve a veszélyek sokaságáról, ami egy serdülő gyermekre leselkedik.

A kamaszkorhoz képest a gyermekkor a fejlődés védett szigete, amelyet sok-sok felnőtt vigyázó szeme őriz. Rengeteg könyv szól a gyermeknevelésről, orvosok, védőnők, pedagógusok segítik a szülőt, hogy eligazodjon a gyermeknevelés útvesztőiben. A kisgyermekes szülők megosztják egymással a gondjaikat. A kamasz gyermeket nevelő szülők bezárkóznak, gyakran magukra maradnak a kérdéseikkel, kétségeikkel. Ez érthető is, hiszen egy szülő könnyebben bevallja, hogy étvágytalan, vagy sírós a babája, mint azt, hogy a gyermeke titokban cigarettázik, alkoholt kóstolgat, nem jött haza éjszakára, és ordenáré módon beszél.

A serdülőkor kezdetéig viszonylag nyugalomban telnek az évek. A kisgyermek számára a család jelenti a legfőbb érzelmi biztonságot. A kisgyermek tükörként adja vissza, amit a szüleitől tanul, a szülő önmaga folytatásának látja a gyermeket, akit ő nevel és alakít.

Nem sejti még, hogy hamis biztonságérzetbe ringatja magát. Ezért készületlenül éri, amikor a kedves, engedelmes kisgyermekből akaratos, goromba, szembeszegülő, mindent (de legfőképpen a szüleit) kritizáló, elégedetlen kamasz lesz, aki kisajátítja a telefont és a fürdőszobát.

A kisgyermekes szülők azt tapasztalják, hogy problémáikkal nincsenek egyedül, más szülők is ugyanazokkal a gondokkal küszködnek, és jól vagy rosszul, de mégiscsak megoldják mindegyiket.

Kamaszkor a szülői problémák felerősödnek

A serdülő gyermek szülei ritkán jutnak hathatós segítséghez. Ennek két alapvető oka is van. Az egyik, hogy a szülők úgy érzik, elrontottak valamit, ha gond van a gyermekükkel. Ezért nem beszélnek a problémájukról, gyakran egyenesen elszigetelik magukat, talán mert úgy érzik, ha megosztják másokkal a gondjaikat, akkor szembesülniük kell azzal, hogy hibát követtek el a nevelés során. Pedig erről a legtöbb esetben szó sincs.

Természetes, hogy a szülő szeretne legjobb anyuka és apuka lenni. Minden tőlük telhetőt meg is tesznek ezért. Amikor aztán a gyermekük elkezd más lenni, mint amilyen eddig volt, a szülők kétségbe esnek. Hol rontottam el? Teszik fel maguknak nap mint nap a kérdést. A szülők önmagukat, vagy egymást hibáztatják a problémákért. Attól félnek, valamit elmulasztottak, vagy nem vettek észre. Nem tudják, hogy ezek a jelek azoknak a változásoknak a következményei, amelyek a serdülők életében törvényszerűen bekövetkeznek.

A másik alapvető ok a kamaszkorban törvényszerűen bekövetkező változásokban keresendő. A gyermek testi fejlődése felgyorsul, hormonháztartása alapvetően megváltozik. Nemi érése lezárul és ez alapvető lelki változásokkal is együtt jár. A kamasznak szembe kell néznie a családon kívüli világ elvárásaival, a nyilvános megmérettetés megpróbáltatásaival. Meg kell tanulnia önálló döntéseket hozni, ki kell alakítania saját identitását.

A legtöbb kamasz gyermek arra törekszik, hogy másként viselkedjen, mint amit a szülei helyesnek tartanak, s ez néha valóban rendellenes magatartást jelent. A kamasz célja gyakran a kortársak által képviselt értékeknek és viselkedésmódoknak való megfelelés. És mivel a barátai ugyanúgy lázadnak, mint Ő, ebben erősítik egymást.

A szülők látják, hogy gyermekükre mennyi veszély leselkedik, ugyanakkor a korábbinál sokkal passzívabb szerepre kényszerülnek. Adhatnak útmutatást vagy tanácsot, büntethetnek, de egyre inkább a serdülő dönti el, hogy mit fogad el és mit nem, mennyiben engedelmeskedik szüleinek.

A serdülőkor az összes érintett fél számára megpróbáltatásokkal teli időszak, amely időnként viharossá válhat.

A kamaszok körül természetesen támadnak gondok, de nem szükségszerű, hogy ezekből súlyos problémák váljanak. Serdülő gyermekkel együtt élni állandó kihívást jelent, de jelenthet állandó ösztönzést is, hiszen a tinédzser gyermek nagyszerű családtag, már-már barát is lehet.

serdülés egy normális folyamat

El kell fogadnunk, hogy a serdülés normális folyamat, a gondot azok a kölcsönös félreértések okozhatják, amelyek a serdülőt és a környezetét összefűzik.

Ahhoz, hogy kezelni tudjuk a kamasz gyermekünkkel támadt konfliktusainkat, meg kell ismernünk és meg kell értenünk, milyen változások történnek gyermekünk fejlődésében.

Nincs még egy korszaka az emberi életnek, amely ennyi változást hozna ilyen rövid idő alatt.

A szülő eddig úgy érezte, hogy ismeri, érti a gyermekét.

Aztán egyszer csak azt látja, hogy gyermeke rohamosan változik, mind külsejét, mind személyiségét tekintve. Másképpen néz ki, mint eddig, másképpen viselkedik, mint eddig, máson nevet, máson sír, mint eddig.

Ahhoz, hogy jó szülő módjára tudjunk segíteni a kamasz gyermekünknek, gyakran saját zavarunkat és gátlásainkat kell legyőznünk.

A gyermek fejlődésének ebben a szakaszában a legszembetűnőbbek a testi változások. Amikor ezek a változások megkezdődnek, gyermekünknek sok-sok információra, magyarázatra lesz szüksége ahhoz, hogy testének változásait ne tragédiaként élje meg, hanem a nővé vagy férfivá érés bizonyítékaként.

Mit és hogyan mondjunk el gyermekünknek a „kényes” témákról? Erről a Tudástárban olvashatsz összefoglalót.

Serdülés és problémák a serdülőkorban

A serdülőkor jelentős változások ideje, melynek során felgyorsul a testi fejlődés és elkezdődik a pszichoszociális átmenet: általában az élet második évtizedét öleli át.

A serdülőkor leggyakoribb egészségi problémái összefüggnek a növekedéssel és a fejlődéssel, a gyermekkori betegségek folytatódásával a serdülőkorban és a tapasztalatszerzési vággyal. A serdülők új magatartási formákkal próbálkoznak, fogékonyak lesznek bizonyos, magatartásukkal összefüggő betegségekre, így például a nemi úton terjedő betegségekre. A heteroszexuálisan aktív serdülő lányok teherbeesésének a veszélye is fennáll.

A serdülőkor az az idő, amikor bizonyos pszichiátriai betegségek, így a depresszió és más kedélybetegségek megjelennek, ami növeli az öngyilkosságok előfordulási gyakoriságát.s Táplálkozási zavarok, így az anorexia nervosa és a bulimia nervosa, serdülőkorban különösen gyakran fordulnak elő.

Az utóbbi időben az erőszak vált a betegségek és halálesetek legfőbb okává serdülőkorban. Sok tényező, így a fejlődési zavarok, a bandákhoz csapódás, hozzáférés lőfegyverekhez, kábítószerek használata és a szegénység játszik közre a tizenévesek erőszakosságának megnövekedésében. A balesetek, elsősorban a gépkocsi és motorbalesetek, a serdülők halálozásának vezető okai. Égések, többszörös törések és más balesetek felelősek a tizenévesek között előforduló súlyos sérülések magas arányáért.