A depresszi� az eg�sz test betegs�ge, �gy �rinti a szervezetet, a hangulatot �s a gondolkod�st. Befoly�solja az �tkez�st �s az alv�st, az �nk�pet �s a m�sokr�l vallott gondolatokat. A depresszi� nem ugyanazt jelenti, mint rossz hangulatot �t�lni. Nem a szem�lyes gyenges�g jele, vagy olyan �llapot, amely akarattal befoly�solhat� lenne. A depresszi�s betegek nem tudj�k "�sszeszedni magukat", �s �gy meggy�gyulni. Kezel�s n�lk�l a t�netek hetekig, h�napig vagy �vekig fenn�llhatnak. A megfelel� kezel�s azonban a betegek t�bbs�g�t meggy�gy�tja.

2. Mi a depresszi� t�netei?

Major depresszi�ban az al�bbiakb�l legal�bb �t t�netnek teljes�lnie kell egy legal�bb k�thetes id�szakban:

• Tart�s szomor�s�g, pesszimizmus.
• B�ntudat, �rt�ktelens�g, tan�cstalans�g vagy rem�nyvesztetts�g.
• Az �rdekl�d�s �s �r�m elveszt�se mindennapi tev�kenys�gekben, a szexet is bele�rtve.
• Koncentr�ci�s zavarok �s mem�riaroml�s.
• �lmatlans�g vagy t�lzott alusz�konys�g.
• S�lygyarapod�s vagy fogy�s.
• F�rad�konys�g, enerv�lts�g.
• Szorong�s, agit�ci�, ingerl�kenys�g.
• Hal�llal vagy �ngyilkoss�ggal kapcsolatos gondolatok.
• Meglassult besz�d vagy mozg�s.

Gyermekekben �s serd�l�kben:

• �lmatlans�g, f�rad�konys�g, fejf�j�s, hasf�j�s, sz�d�l�s.
• Ap�tia, szoci�lis izol�ci�, fogy�s.
• Drog- vagy alkoholab�zus, az iskolai teljes�tm�ny roml�sa, koncentr�ci�s zavar.
• Elt�volod�s a csal�dt�l �s bar�tokt�l.

Diszt�mi�ban
(enyhe, de kr�nikus depresszi�ban) ugyanezek a t�netek kev�sb� s�lyos form�ban, kisebb sz�mban, de tart�sabban.

Bipol�ris zavar t�netei:
Dr�mai �s el�re nem l�that� hangulatv�lt�sok a bipol�ris zavar f� t�netei. A betegs�gnek k�t, egym�ssal �lesen ellent�tes f�zisa van.
M�ni�s f�zisban:

• Euf�ria vagy ingerl�kenys�g.
• Fokozott besz�dk�sztet�s, gondolatrohan�s.
• Fokozott �n�rt�kel�s.
• Szokatlan energikuss�g, cs�kkent alv�sig�ny.
• Impulzivit�s, a meger�s�t�sek vakmer� hajszol�sa - m�rt�ktelen v�s�rl�s, meggondolatlan utaz�sok, fokozott szexualit�s, gyakran promiszkuit�ssal t�rsulva, kock�zatos �zleti befektet�sek, gyorshajt�s.
• Hallucin�ci�k.

Depresszi�s f�zisban:

• Levert hangulat �s alacsony �n�rt�kel�s.
• Nyomaszt� tehetetlens�g�rzet �s ap�tia.
• Szomor�s�g, mag�nyoss�g�rz�s, tan�cstalans�g, b�ntudat.
• �lmatlans�g vagy fokozott alusz�konys�g.
• �ngyilkoss�gi gondolatok �s �rz�sek.
• Koncentr�ci�s zavar.
• Az �rdekl�d�s vagy �r�m elveszt�se mindennapi tev�kenys�gekben.

3. Egy�b!

A major depresszi�t �s a diszt�mi�t leggyakrabban pszichoter�pia �s antidepressz�vumok kombin�coi�j�val kezelik. A pszichoter�pia c�lja, hogy megtan�tsa a betegnek, hogyan k�zdje le negat�v attit�djeit �s �rz�seit, �s b�tor�tja a kor�bbi tev�kenys�gekhez val� visszat�r�st. A gy�gyszeres kezel�s a hangulatzavarokban el�fordul� neurok�miai egyens�lyzavart enyh�ti vagy korrig�lja. Bipol�ris zavarban a hangulatstabiliz�l�k haszn�lata alapvet� fontoss�g�.

Gy�gyszeres kezel�s

A ma leggyakrabban alkalmazott antidepressz�vumok a szerotonin nev� inger�let�tviv� anyagcser�j�t szab�lyozz�k. A csoport neve szelekt�v szerotonin �jrafelv�telt g�tl�k (SSRI-k), ide tartozik a fluoxetin, paroxetin, �s szertralin. A nefazodon, mirtazapin �s a venflaxin h�rom viszonylag �j gy�gyszer, amelyek a szerotonin �s a noradrenalin anyagcser�re hatnak m�s m�don. A bupropion egy m�sik csoportba tartoz� gy�gyszer, amely a dopamin anyagcser�re hat, szint�n hat�kony antidepressz�vum. Gyermek �s serd�l� betegn�l els�sorban SSRI gy�gyszer ad�sa javasolt.

A triciklikusok, melyeket az 50-es �vek �ta haszn�lunk a depresszi� kezel�s�ben, egy m�sik v�laszthat� kezel�si lehet�s�get jelentenek, b�r t�bb kellemetlen mell�khat�suk van, mint az SSRI gy�gyszereknek. Mivel a serd�l�k nehezen toler�lj�k a mell�khat�sokat, �s ink�bb abbahagyj�k a gy�gyszerszed�st, sz�mukra nem aj�nlott ez a vegy�letcsoport. Ezen k�v�l dezipramin nev� triciklikus antidepressz�vum ad�sakor gyermekekben �s serd�l�kben sz�vritmuszavarokat tapasztaltak, �gy ebben a betegcsoportban csak k�l�n�s �vatoss�ggal adhatunk triciklikus gy�gyszereket. Ebbe a csoportba tartozik az imipramin, amitriptilin, nortriptilin, doxepin �s a dezipramin.

Az antidepressz�vumok harmadik csoportja a  monoaminooxid�z (MAO)-b�n�t�k, szint�n hat�konynak bizonyultak. A MAO-b�n�t�k gyorsabban hatnak, mint a triciklikusok, de s�lyos mell�lhat�saik lehetnek, �s szed�s�k mellett a beteg di�t�t kell hogy tartson - s�lyos v�rnyom�skiugr�s jelentkezhet, ha MAO b�n�t� szed�se mellett tiraminban gazdag �telt - sajtot, babot, k�l�nb�z� alkoholos italokat - fogyaszt. MAO b�n�t�t �ltal�ban csak akkor javasolunk, ha az SSRI �s a triciklikus gy�gyszerek hat�stalannak bizonyulnak. (Megjegyz�s: ma m�r el�rhet� a reverzibilis MAO-b�n�t�k /RIMA/ csoportj�ba tartoz� moclobemid, amely mellett nem kell di�t�t tartani, �s nincsenek s�lyos mell�khat�sai, �gy els� v�lasztand� szerk�nt is adhat�.) A l�tium-karbon�t, melyet �ltal�ban a m�ni�s depresszi� kezel�s�ben alkalmazunk, szint�n j� hat�sfokkal kezeli a depresszi�t.

Depresszi�s id�szakban kimer�ltnek, �rt�ktelennek, tan�cstalannak �s rem�nyvesztettnek �rezheti mag�t. Ezeknek a negat�v gondolatoknak �s �rz�seknek a hat�s�ra az emberek egy r�sze �gy �rzi, fel kell adnia. Fontos, hogy meg�rtse, hogy ez a negat�v attit�d r�sze a betegs�gnek, �s �ltal�ban nem h�en t�kr�zi a val�s helyzetet. A negat�v gondolkod�s megsz�nik, amint a kezel�s hatni kezd. Addig is:

• Ne �ll�tson fel bonyolult c�lokat, ne v�llaljon t�l nagy felel�ss�get.
• A nagy feladatokat ossza fel r�szfeladatokra, �ll�tson fel fontoss�gi sorrendet, annyit �s �gy v�gezzen el, amennyit �s ahogyan tud.
• Ne v�rjon el t�l sokat, t�l kor�n �nmag�t�l, mert ez csak fokozza a kudarc�lm�nyt.
• Pr�b�ljon m�sokkal egy�tt lenni - �ltal�ban jobb, mint egyed�l lenni.
• Vegyen r�szt olyan tev�kenys�gekben, amelyek j�l esnek.
• Megpr�b�lkozhat egy kev�s sporttal, moziba men�ssel, labdaj�t�kokkal, vall�si vagy t�rsas�gi �sszej�veteleken val� r�szv�tellel.
• Semmit ne vigyen t�lz�sba, ne keseredjen el, ha hangulata nem javul azonnal. A javul�s id�ig�nyes.
• Ne hozzon az �let�t befoly�sol� d�nt�seket, mint munkahelyv�ltoztat�s, h�zass�gk�t�s vagy v�l�s, an�lk�l hogy ezt nem besz�li meg m�sokkal, akik j�l ismerik �nt, �s objekt�vebben l�tj�k a helyzet�t. Egy�ltal�n, helyesebb a nagy horderej� d�nt�seket a gy�gyul�s ut�ni id�szakra hagyni.
• Ne sz�m�tson arra, hogy depresszi�ja hirtelen megsz�nik. Ez ritk�n van �gy. Fogadja el mag�t olyannak, amilyen, �s ne hib�ztassa mag�t az�rt, hogy betegs�ge alatt nem tudja a kor�bbi teljes�tm�nyt ny�jtani.
• Ne fogadja el a negat�v gondolkod�st. Ez r�sze a depresszi�nak, �s elt�nik, ha a betegs�g gy�gyulni kezd.

Di�ta:

Vannak, akik a depresszi�s t�netek enyh�l�s�r�l sz�molnak be, ha triptof�nban, a szerotonin k�pz�s�hez sz�ks�ges aminosavban gazdag �teleket fogyasztanak. A B3-vitamin (niacin) sz�ks�ges a triptof�n k�pz�s�hez. Niacinban gazdag �telek: olajos halak (szard�nia vagy makr�la), sert�sh�s, csirke, s�rgabors�, szemesbab, teljes �rl�s� gabona, gum�s n�v�nyek, sz�r�tott cere�li�k. A halzs�rban tal�lhat� omega-3 tel�tetlen zs�rsavak ett�l a mechanizmust�l f�ggetlen�l is jav�thatj�k a depresszi�t. (Nincs r� bizony�t�k, hogy b�rmelyik fenti �tel �nmag�ban depresszi�t gy�gy�t� hat�s� lehet, de valamennyi eg�szs�ges.) Fontos megeml�teni, hogy az L-triptof�nban gazdag �telekben tal�lhat� szennyez� anyagok eozinof�lia-mialgia szindr�m�t (EMS) okozhatnak, amelyben a feh�rv�rsejtsz�m megn� �s izomf�jdalmak jelentkeznek. Az EMS el�fordul�s�t, n�h�ny hal�los kimenetellel 1989-ben �rt�k le - az ut�bbi id�ben hasonl� szennyez� anyagokat �szleltek az 5-hidroxi-1-triptof�nban (5HTP), a triptof�n egyik form�j�ban gazdag �telekben is. A B12 vitamin �s a kalcium a menstru�ci�t megel�z� depresszi�t jav�thatja. Egyes vizsg�latok szerint a koffeintartalm� italok fogyaszt�sa �s az alacsonyabb �ngyilkoss�gi ar�ny k�z�tt �sszef�gg�s van, azt sugallva, hogy a k�v� vagy a tea enyh�ti a depresszi�t.

Testmozg�s:

A testmozg�s hasznos lehet az enyhe �s k�z�ps�lyos depresszi�kban, gyakran a pszichoter�pi�val azonos m�rt�kben. Egy 1999-es vizsg�latban azt tal�lt�k, hogy id�skor� depresszi�s betegek eset�ben a testmozg�s 26 h�t ut�n ugyanolyan hat�konynak bizonyult, mint az antidepressz�vumok. (B�r a gy�gyszerek kor�bban enyh�tett�k a depresszi�t.) Egy m�sik vizsg�lat szerint az akt�van sportol� tizen�vesek jobb k�z�rzetr�l sz�moltak be, mint passz�v kort�rsaik - min�l intenz�vebben sportoltak, ann�l jobb volt a lelki eg�szs�g�k. A r�vid id�tartam�, de intenz�v edz�s vagy a huzamosan v�gzett aerobic egyar�nt megemeli az agyban a k�miai anyagok - endorfinok, adrenalin, szerotonin, dopamin - szintj�t, �s az �gynevezett "fut�k feldobotts�g�t" okozza. A ritmusos aerobic �s a j�ga a stresszel �s a szorong�ssal val� megk�zd�st is seg�ti. Ezen k�v�l a s�lycs�kken�s �s az izomt�nus fokoz�d�sa n�velheti az �n�rt�kel�st.

T�rsas t�mogat�s :

A t�rsas t�mogat�s er�s h�l�zata a depresszi� megel�z�s�ben �s a gy�gyul�sban is fontos. A csal�dok �s a bar�tok t�mogat�sa eg�szs�ges �s pozit�v legyen - egy depresszi�s n�kkel v�gzett vizsg�latban arra az eredm�nyre jutottak, hogy mind a t�l f�lt�, mind a t�lzottan t�vols�gtart� sz�l�i attit�d h�tr�ltatja a depresszi� gy�gyul�s�t. Egyes tanulm�nyok szerint a m�lyen h�v� betegek kev�sb� hajamosak arra, hogy depresszi�ban megbetegedjenek. Nem felt�tel, hogy a beteg gyakorl� vall�sos legyen. A depresszi�s betegek enyh�l�st tal�lhatnak olyan kev�sb� struktur�lt �sszej�vetelekben, mint medit�ci� tan�t�sa vagy m�s, spiritu�lis felt�lt�d�ssel j�r� tev�kenys�gek.