A h�jr�sz gy�gyn�v�ny a term�s �lelmiszer. Latin botanikai n�v:Phaseolus vulgaris  Felhaszn�lhat� r�szek: A bab term�s�nek h�ja, h�velyr�sze. Csak a feh�r bab h�jr�sze haszn�lhat�. Latin n�v: Phaseoli legumen                                      Angol n�v:Bean shell Egy�b n�pi megnevez�s: Bab, paszuly, babh�vely, feh�rbabh�j.   A n�v�ny hat�anyagai:  Trigonelin, kr�m, arginin, kovasavsz�rmaz�kok, kolin, aszparagin, izovaleriansav, cellul�z, k�lium, foszfor, C.vitamin, k�ksav, aminosavak. A tea hat�sai:  V�rcukorszint cs�kkent�, aceton ( savasod�s ) cs�kkent�, v�rnyom�s cs�kkent�, sz�vm�k�d�st serkent�, vizelethajt�, vesetiszt�t�.  Felhaszn�lhat�:   Cukorbetegs�g eset�n v�rcukorszint cs�kkent� �s fogyaszt�, a cukorbetegs�g t�neteinek cs�kkent�se, vesebetegs�gek, vesek�k�pz�d�s megel�z�se, vizelethajt�s, h�lyagb�ntalmak, enyhe iz�leti panaszok, gyenge sz�vm�k�d�s, magas v�rnyom�s, kisz�rad�s eset�n folyad�k p�tl�s�ra alkalmazhat�. Haszn�lati utas�t�s:   Forraljon fel 5 dl. vizet �s tegyen bele 2 ev�kan�l babh�jat. Fedje le �s lass� t�z�n f�zze 2 percig. Ut�na vegye le a t�zr�l �s hagyja �llni 20 percig, majd sz�rje le �s eg�sz napra elosztva fogyasszon bel�le minden �tkez�s el�tt �s ut�n f�l �r�val. A betegs�g s�lyoss�g�t�l f�gg�en az adag n�velhet� 8 dl. vagy 1 liter v�zbe 3-4 ev�kan�l babh�jjal. A tea �des�t�s n�lk�l fogyaszthat�. Az elk�sz�tett tea eltarthat�s�gi ideje maximum 12 �ra Egy k�ra ideje 2 h�nap. Folytatni csak 7 nap sz�net ut�n lehet. Cukorbetegs�g eset�n folyamatosan fogyaszthat� ha minden h�ten 1 nap sz�netet k�zbeiktet. Figyelem! Cukorbetegek a teafogyaszt�s alatt a v�rcukorszintj�ket rendszeresen ellen�rizz�k. A hat�s fokoz�sa �rdek�ben aj�nlott teakever�kben t�rt�n� alkalmaz�sa. Termeszt�se:                                                                                    K�zismert konyhakerti n�v�ny. Szinte minden kertes csal�di h�zn�l megtal�lhat�.     N�h�ny k�zismert fajta:   Bokorbab, kar�sbab, t�r�kbab, l�bab, vajbab, stb... �s az ezen bel�li fajok. Jelen esetben minket a feh�r h�j� bokros v�ltozat �rdekel. A bab ( a l�bab kiv�tel�vel mely kelet �zsiai eredet� ) amerikai sz�rmaz�s�b�l ad�d�an melegig�ny�ek, ez�rt meglehet�sen nehezen t�rik a hideget.                                                Talajig�ny:   Laza, meleg �s megfelel�en nedves talaj vagy �nt�z�si lehet�s�g. A frissen tr�gy�zott f�ldet nem szeretik.                                                                                                Vet�s, �ltet�s:   �ltal�ban �prilis v�g�n amikor a talaj h�m�rs�klete 10 C.-fok f�l� emelkedik, akkor kezdhetj�k el a vet�st bokrokba vagy a kar�s babn�l a m�r el�re elk�sz�tett kar�k mell� sorban. Ha a talajt akarjuk jav�tani akkor javasoljuk az elvetett magvak k�r� sz�rt humuszos f�ldet. A magok hideg vagy a t�lzottan nedves talajban nem kelnek ki hanem elrothadnak. Sort�vols�g 40 - 60 cm.                                                    �pol�s, n�v�nyv�delem:   Lehet�leg szak�zletekben f�mz�rolt vet�magvakat v�s�roljunk a biztos kel�s �rdek�ben. A h�zilag gy�jt�tt magvak kel�si ar�nya 70%.-os lehet. Mivel a bab nem nitrog�nig�nyes ez�rt sz�ks�gtelen a nitrog�n m�tr�gya. Javasolt a nitrog�nszeg�ny tr�gya mint a csontliszt, fahamu vagy f�r�szpor ami t�vol tarthatja a csig�kat. A gombabetegs�gekkel szemben a k�ztes n�v�nyek �ltet�s�vel vehetj�k fel a harcot. ( Pl. sal�ta, paradicsom, k�poszta, karal�b�. )